Pokoljáró Tar Lőrinc 3. befejező rész

dublin

Dublin a XV. században

 

Elérkeztünk a befejezéshez. Akik eddig kitartottak, megismerkedtek egy egyedül álló irodalmi és történelmi darabbal, ami kötődik mind két ország történetéhez. Köszönöm a kitartásotokat , jövő héten könnyedebb témával jelentkezem.

A vitéz megérkezése Dublin városába

Amikor pedig a vitéz befejezte zarándoklását — mikén az a mennyek trónoló Urának tetszett —, visszatért Dublin városába, s itt illő tisztelettel fogadta őt sok-sok tiszteletre méltó és nemes főpap, úr és polgár, akiket nagy öröm töltött el tervének teljesülte miatt. Miközben pedig a vitéz Dublin városában hajóra várakozott, különféle nagyurak, hallván tőle említett zarándokútjának vállalkozásáról, azt kívánták, hogy erről a vállalkozásról készítsenek a számukra egy latin nyelvű följegyzést. Ezt annál is inkább óhajtották, mivel a vitéz a szavait, mint illett is, az említett prímás úr levelével hitelesítette, amelynek szövegét az alábbiakban közöljük.

Írország prímásának a levele

„A hívőknek, akik jelen levelünkről látás vagy hallomás útján tudomást szereznek, összességükben és egyenként, örök üdvösséget kíván az Úrban Miklós, Isten engedelméből Armagh érseke és Írország prímása.
Valamennyiőtöknek jelen iratunkkal hozzuk tudomására, hogy a nemes pásztói Rátóti Lőrinc úr, akit magát Magyarország királynéja étekfogó mesterének és fősáfárának nevezi, a zarándoklattal kapcsolatos minden egyes előírást buzgón és maradéktalanul teljesítve bement Szent Patriknak, a mi egyházmegyénkben lévő Purgatóriumába, s miként szokás, igaz módon vezekelve, valamint az igaz hittel fölvértezetten egy teljes napot töltött el benne, amint azt szavahihető tanúk állításából és Krisztusban szeretett fiunknak a Szent Ágoston-kanonok rendhez tartozó Máté testvérnek ama hely perjelének a hitelesítő leveléből tudjuk. A nevezett perjel levelének a szövegét pedig jelen iratunkba belefoglaljuk; szövege a következő:
Krisztus valamennyi hívének, ki e levelet látás vagy hallás útján ismeri, örök üdvösséget kíván az Úrban, Máté testvér, a clogheri egyház megyében lévő Szent Patrik purgatóriumának a perjele.
Tudjátok meg valamennyien, hogy a nagyságos pásztói Rátóti Lőrinc Magyarország királynéjának étekfogó mestere és fősáfára, meglátogatta a monostorunkat, átadta nekünk, Írország prímásának az armachi érsek úrnak ajánló levelét, majd bűnbánatban, imádságban, s egyéb kegyes cselekedetekben vezekelvén bement Szent Patrik Purgatóriumába; részt vett a Szent Keresztről mondott szentmisén, megtartotta az összes ünnepélyes külsőségeket, amelyek nevezett zarándokút nélkülözhetetlen velejárói — ahogyan korunkban még senki azokat be nem tartotta —, majd néhány ing s egy nadrág kivételével ruhátlanul és étlen-szomjan, körmenet és litániaének keretében lépett be bátran Szent Patrik barlangjába, ott lehetőségeinek mértékében bizonyos idő töltött el, amint értésünkre adta: elviselte a tisztátalan lelkek zaklatásait, isteni kinyilatkoztatásokat látott és hallott ama barlangban, melyben már megfordult Szent Miklós a magyarországi Grissaphan vitéz fia, György, valamint az angliai Eugen Obrian, valamennyien a tisztátalan lelkek gyötréseit és kínzásait viselvén el. A leírtak igazolásául rendes pecsétünket függesztjük levelünkre.
Kelt a Szentek szigetén, az Úr 1411. esztendejében, a Szent Márton napját követő csütörtökön.

lough
Mi pedig a Purgatórium nevezett perjelének a levelét jelen iratunkkal együtt kibocsátjuk, s azt a benne elmondottak nagyobb hiteléül ráfüggesztett pecsétünkkel megerősítjük.
Kelt házunkban, Drumeskinben, az Úr fent nevezett esztendejében, december 27-én, szentelésünk nyolcadik évében.”
Én tehát, Jacubus Yonge császári jegyző Dublin város polgárai és írnokai között a legkisebb a jelen följegyzés Isten előtt méltatlan összeállítója, aki sok-sok napon és éjjelen át írnokként szolgáltam az említett vitézt, miközben ő hajóra várakozott, s aki igen sokszor megbeszéltem vele a leírtak minden részletét az Isten dicséretére, valamint a már említett nagyurak kérésére és a magam lelki gyarapodására: a jelen följegyzést az említett vitéz szükséges közlései alapján, semmi lényegeset el nem hagyva, híven állítottam össze s foglaltam írásba, amint a tudomány legfőbb osztogatója képességet adott nekem reá. Kérek tehát mindenkit, aki valaha is elolvassa jelen följegyzést, hogy fogyatkozásait jószándékkal javítgassa ki, mivelhogy nekem, a följegyzés említett összeállítójának csekély képességeim mentségül szolgálnak, bár jó szándékom nem hiányzott.

E följegyzés összeállítójának kérdése a vitézhez

Miután pedig én, e följegyzés említett összeállítója az összes lejegyzett dolgot egyenként leírtam, arra kértem a mondott vitézt, hogy nemeslelkűségében szíveskedjék föltárni előttem Szent Patrik Purgatóriumába jövetelének fő okait, s ha az elmondott látomásokat testben vagy lélekben látta, méltóztassék ezt saját kezű írásának hitelesítésében nyilvánvalóvá tenni. — Ő egy lapon a következő írással szolgált nekem:
„Én magyarországi Lőrinc vitéz három okból kerestem fel Írországot. Először és főként azért, mert mind az emberek beszámolóiból, mind írásos közlésekből úgy értesültem, hogy akinek kétségei vannak a katolikus hittel kapcsolatosan, s megfelelő módon lép be Szent Patrik írországi Purgatóriumába, ott minden kétségére részleteiben és egészben választ kaphat. Minthogy pedig én szerfölött nagy kétségben voltam a lélek mineműsége felől, hogy voltaképpen mi is légyen az — mert a filozófusok állítása szerint láthatatlan, testtelen és szenvedést nem ismerő dolog —, ezért behatoltam a Purgatórium-helyre, ahol is Isten kegyelméből a nevezett kétségemre megkaptam az igazi választ. A második ok az volt, hogy én elmondtam az én felséges fejedelem uramnak, a magyarok királyának, hogy meglátogatom az említett Purgatórium-helyet; az én uram pedig tiszteletre méltó írást adott nekem őfelségének a pecsétje alatt. A harmadik ok, hogy megtekintsem e csodás dolgokat és Írország szentjeinek a csodáit, az volt, hogy már sokat hallottam ezekről a csodás dolgokról és csodákról, amelyeknek nagy számáról és különféleségéről sok forrásból értesültem. A nevezett Purgatóriumban látott látomásokról pedig azt mondom, amit Szent Pál mondott: »Vajon a test nélkül ragadtattam-e el, nem tudom, csak az Isten tudja.« Mégis valószínűbbnek tartom, hogy a testemmel együtt ragadtattam el, nem pedig a testem nélkül, mivelhogy kilenc gyertyadarabot gyújtottam meg és égettem el, egyiket a másik után, míg ki nem jöttem a Purgatórium barlangjából.”

Isten és a vitéz dicsérete

Mindenekben örökké magasztaltassék a mindenség Teremtője, aki a nemzetes vitézt, Rátóti Lőrincet vitézi övvel, vidám tekintettel, az urak és barátok körében körültekintéssel és mértéktartó beszéddel, dicséretes tettekben való tapasztalatokkal, a héber, görög és latin nyelv ismeretével és sok más különféle tudománnyal és jeles erénnyel ékesítette föl, nekünk pedig alkalmat adott e mű megírására!zsigmond És magasztaltassék a magasságos Isten kifürkészhetetlen bölcsessége, aki kegyelmével végigkísérte ezt a följegyzést! Adja meg a kegyes olvasónak testük és lelkük egészségét, ki él mindörökkön örökké! Ámen.

Forrás: Tar Lőrinc pokoljárása — Középkori magyar víziók; Szépirodalmi, Bp., 1985; 219-249. o.

 

 

Készítette: Zoli

Megosztás:
468 ad