Ír fenegyerekek a történelemben, negyedik rész

Zorro és Írország

 

img_1668

Ismét két olyan dolgot hoztam össze a címben, amit sokan úgy vélnek, messze van egymástól, mint Makó, Jeruzsálemtől (ezt később, ha szeretnétek, elmagyarázom, hogy keletkezet).
Ha az ír történész barátom nem hívja fel rá a figyelmem, bizony soha nem tudtam volna meg, hogy ez a kettő dolog igen szorosan kötődik egymáshoz. Történetünk Wexfordban kezdődik, egyes források szerint 1611, mások szerint 1615-ben, egy gazdag ír katolikus kereskedő családban, meglátja a világot William Lamport.

Katolikus neveltetésben részesül Londonban a Jezsuitáktól, majd az ír főiskolai keretek között, eljut az El Camino végére, ahol Szent Jakab sírja található, Santiago de Compostelába.

Ez időtáj Spanyolország és Írország között erős kötelék állt fenn, lévén katolikus országok voltak. Spanyolország az ír nemességet egyenrangúnak tartotta az ő nemesi osztályukkal, és minden ír kaphatott spanyol állampolgárságot. Hősünk 21 éves volt ekkora, és már tizennégy nyelven beszélt!

Londonban, amikor a katolikus ellenesség a tetőfokára hágott megint, hősünket le akarták tartoztatni lázításért és szórólapok terjesztéséért. Menekülőre fogta, és meg sem állt Spanyolországig, ahol beállt kalóznak 2 évre, részt vett Franciaországban a Hugenották elleni ütközetben, la Rochelle-nél.

1633-ban a spanyol hadsereg, ír szakaszában részt vett a svédek elleni háborúban, a spanyol Hollandiában. Itt hívta fel magára a figyelmet Olivares hercegnél, aki beajánlotta őt a spanyol királyi udvarba, és nevét spanyolosították Guillen Lombardo-ra

A királyi udvarban hamarosan karriert befutó hősünk megnősül, de nem sokra rá át helyezik Új-Spanyolországba. A politikai élet ekkoriban elkezdet berobbanni, mert a Portugálok lerázták 60 év után a Habsburg igát, és ez veszélybe sodorta a Mexikói tartományukat, mivel az akkori al-király az új Portugál király rokona volt. Spanyolország elküldi kémkedni Mexikóba.

Itt látván az elnyomást, 1641-ben Lamport elkezdet lázadást szítani a helyi fekete, indián és kreol emberek között, hogy megbuktassák az al-királyt. A probléma ott kezdődött, hogy rossz embert vett be, aki felnyomta az inkvizíciónál hősünket. A hősünk 8 évig élvezte a vendégszeretetet, amikor is 1650 karácsonyán meglépett a cella társával, aki egy beépített kém volt az inkvizíció részéről.

Folytatta a szervezkedést a helyi lakosság, és a többi ott élők között az al-király hatalma ellen. A terve az volt, hogy mindenki egyenrangú lesz, és felhasználva Mexikó ezüst bányáit, királyságot alapítanak, sereget állítanak fel, és politikai tényezővé teszi Mexikót. E közben jött a nagy ötlete, és el kezdte terjeszteni, hogy ő IV Fülöp, spanyol király zabigyereke, azzal a céllal, hogy valós indokot adjon, a királlyá választásává Mexikóban.

Szoros barátságot ápolt egy indián nemessel, akinek vázolta terveit. Az indián nemes támogatásáról biztosította hősünket, cserébe, ha az ezüstbányákban dolgozó indiánokat felszabadítja, a rabszolga helyzetükből. Lamport ezt mind megígérte, mint ahogy azt is, ha győznek, akkor Mexikó az indiánok jogait visszaállítja, és többé az országot nem a spanyol korona országaiként fogják kezelni.

Ekkora Lamport legendája már terebélyesedett a lakosság, és az indiánok között. A féle megváltót láttak benne, de mint ahogy lennie kell, buknia kellett. Elfogták, és az inkvizíció többször megkínozta, mint tévelygőt, mert aki a szent korona ellen támadt az csak tévelygő lehetett a szemükben. Amíg a cellájában ült, zsoltárokat írt, amit ma is használnak Mexikóban.

1659-ben halálra ítélték, máglyán. Kivégezték, de a legendák szerint, ahogy a lángok felcsaptak, ki tudta szabadítani a kezét, és megszökött, és mint maszkos igazság tevő (Zorro született) járja a vidéket. Legendája aztán a Francia forradalom után erősödött meg megint, amikor is Mexikó küzd a szabadságáért.

Ma Mexikóban nemzeti hősként tartják számon, illetve mint az első, aki megfogalmazta az Indiánok függetlenségi nyilatkozatát. Bár hősként tartják számon, és szobrai vannak, iskolák elnevezve róla, még sem hivatalos része a mexikói függetlenségi harcok vezetőinek.

A mai napig készülnek regények, filmek, rajzfilmek Zorroról de az már nem ugyan az a Zorro, aki az életben volt.

Ennyit mára, zárul móka Norbi tára.

A képen Lamport arcképe , illetve a szobor a máglya halálát rögzítette.

img_1669

Wikipedia idevágó cikke alapján

Készítette: Zoli

Megosztás:
468 ad